| ABA
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.
ABÁD
- az Aba -d kicsinyítőképzős származéka.
ABBÁS
- latin eredetű; jelentése: apa, apát.
ABBOT
- héber eredetű; jelentése: apa.
ABDIÁS
- héber-görög eredetű; jelentése: Isten szolgája.
ÁBEL
- héber eredetű; jelentése: lehelet, mulandóság.
ABELÁRD
- francia eredetű; jelentése: méhész.
ABOD
- az Aba képzős származéka.
ABONY
- az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka.
ABOS
- az Aba -s kicsinyítőképzős származéka.
ÁBRAHÁM
- héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.
ÁBRIS
- az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából.
ABSA
- héber eredetű; jelentése: apa.
ABSOLON
- héber eredetű; jelentése: a béke atyja.
ACHILLES
- görög-latin eredetű; jelentése: a kígyó fia.
ACSÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ADALBERT
- germán eredetű; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség.
ÁDÁM
- sumér-héber eredetű; jelentése: atyám.
ADELMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való, híres.
ADEODÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől adott.
ADOLÁR
- germán eredetű; jelentése: nemes nemzetségből való férfi.
ADOLF
- germán eredetű; jelentése: nemes + farkas.
ADONISZ
- görög eredetű; jelentése: csinos, jóképű, gavallér.
ADONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ADORJÁN
- latin eredetű; jelentése: Hadria városából való férfi.
ADRIÁN
- az Adorján eredetibb változata.
AGÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
AGAPION
- görög eredetű; jelentése: szeretett.
AGATON
- görög eredetű; jelentése: jó, nemes.
AGENOR
- görög eredetű; jelentése: bátor.
AGGEUS
- héber eredetű; jelentése: ünnepi, vidám.
AGMÁND
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ÁGOST
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
ÁGOSTON
- latin eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
ÁHIM
- héber eredetű; jelentése: Jahve felkelt.
AHMED
- arab eredetű; jelentése: dicséretre méltó.
AJÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
AJTONY
- török-magyar eredetű; jelentése: arany.
AKÁCS
- görög-latin-magyar eredetű; jelentése: ártatlan.
ÁKOS
- török-magyar eredetű; jelentése: fehér sólyom.
ALADÁR
1. - török eredetű; jelentése: testőrhadnagy;
2. - germán eredetű; jelentése: mindenben hatalmas;
3. - iráni eredetű; jelentése: elöljáró.
ALADIN
- germán eredetű; jelentése: kis öreg.
ALAJOS
- germán-latin eredetű; jelentése: egész + bölcs.
ALÁN
- breton-angol eredetű; jelentése: (bizonytalan).
ALÁRD
- germán eredetű; jelentése: nemes, kemény.
ALBERT
- német eredetű; jelentése: nemes, fényes.
ALBIN
1. - latin eredetű; jelentése: fehér;
2. - germán eredetű; jelentése: nemes barát.
ALDÁN
- angol-német eredetű; jelentése: egyik ágon dán származású.
ALDÓ
- az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult.
ÁLDOR
- germán eredetű; jelentése: nemes uralkodó.
ALEX
- görög-latin eredetű; jelentése: harcra kész férfi.
ALFONZ
- germán eredetű; jelentése: nemes, készséges; harcra kész.
ALFRÉD
- germán eredetű; jelentése: tündér, tanács.
ALGERNON
- angol költői névadás.
ALI
- arab eredetű; jelentése: fenséges, fennkölt.
ALMÁR
- germán eredetű; jelentése: nemessége által híres.
ÁLMOS
1. - magyar eredetű; jelentése: álombeli, megálmodott;
2. - török eredetű; jelentése: vétel;
3. - bolgár eredetű; jelentése: magasztos.
ALPÁR
- török-magyar eredetű; jelentése: hős férfi.
ALVIÁN
- orosz eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ALVIN
- germán eredetű; jelentése: nemes barát.
AMADÉ
- latin eredetű; jelentése: szeresd az Istent!
AMAND
- latin eredetű; jelentése: szeretetreméltó.
AMBOS
- az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája.
AMBRUS
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.
ÁMON
- héber eredetű; jelentése: igazmondó; művész.
ÁMOS
- héber eredetű; jelentése: terhet vivő, megrakott.
ANASZTÁZ
- görög eredetű; jelentése: a feltámadott.
ANATOL
- görög eredetű; jelentése: napkeleti országból való.
ANDOR
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANDOS
- az András régi becéző formájából önállósult.
ANDRÁS
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANDRÉ
- görög eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ANGELUS
- görög-latin eredetű; jelentése: Isten követe, angyal.
ANGUSZ
- kelta eredetű; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő.
ANTAL
- latin eredetű; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró.
ANTIGON
- görög eredetű; jelentése: nemessége által kiemelkedő.
ANTOS
- az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája.
ANZELM
- germán eredetű; jelentése: az istenség védelme alatt álló.
ÁNYOS
- görög-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).
APOLLINÁR
- latin eredetű; jelentése: Apollóhoz hasonló.
APOR
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
APOSTOL
- görög eredetű; jelentése: követ, küldött, apostol.
APRÓD
- magyar eredetű; jelentése: apród, fegyverhordozó.
ARCHIBALD
- germán eredetű; jelentése: igazi, merész, hős férfi.
ARÉTÁSZ
- görög eredetű; jelentése: keresztény királyok neveiből.
ARIÁN
- latin eredetű; jelentése: hadriai.
ARIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye.
ARION
- görög eredetű; jelentése: a gyors, az erős.
ARISZTID
- görög-latin eredetű; jelentése: nemes származású.
ARKÁD
- görög-latin eredetű; jelentése: Árkádiából való férfi.
ÁRKOS
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ARLEN
- ír-gall eredetű; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret.
ARMAND
- Herman francia megfelelője.
ÁRMIN
- latin eredetű; jelentése: hadi férfi.
ARNOLD
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
ARNÓT
- germán eredetű; jelentése: sas, uralkodó.
ÁRON
- héber eredetű; jelentése: ihletett, tisztánlátó.
ÁRPÁD
- magyar eredetű; jelentése: árpa.
ARSZLÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: oroszlán.
ARTEMON
- görög eredetű; jelentése: ép, egészséges.
ARTÚR
- kelta-angol eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ARVID
- svéd eredetű; jelentése: sas a viharban.
ARZÉN
- görög-latin eredetű; jelentése: erőteljes, férfias.
ASZTER
- görög eredetű; jelentése: csillag.
ATÁD
- török-magyar eredetű; jelentése: apa.
ATANÁZ
- görög eredetű; jelentése: halhatatlan.
ATILLA
- gót eredetű; jelentése: szeretett atyánk.
ATLASZ
- görög-arab eredetű; jelentése: szövetfajta; sima
ATOS
- magyar eredetű; jelentése: apa.
ATTILA
- gót eredetű; jelentése: szeretett apánk.
AURÉL
- latin eredetű; jelentése: aranyos.
AURÉLIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi.
AVENÁR
- héber eredetű; jelentése: apa, szövétnek.
AXEL
- héber-dán-svéd eredetű; jelentése: a béke atyja.
AZÁR
- héber-görög eredetű; jelentése: akit Jehova segít.
BÁCS
- török-magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
BAGAMÉR
- szláv eredetű; jelentése: isten, béke.
BAJÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
BAJNOK
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BALABÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: karvaly.
BALAMBÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BALÁR
- magyar eredetű; jelentése: bolgár.
BALÁZS
- latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.
BALDÓ
- német eredetű; jelentése: merész.
BALDVIN
- német-angol eredetű; jelentése: bátor barát.
BÁLINT
- latin eredetű; jelentése: erős, egészséges.
BALTAZÁR
- asszír-babilóniai-német eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
BÁN
- magyar eredetű; jelentése: méltóságnév.
BANDÓ
- az András önállósult becézője.
BÁNK
- a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka.
BÁNOS
- a Bán kicsinyítőképzős származéka.
BARABÁS
- görög-szláv eredetű; jelentése: Abbasz fia.
BARDÓ
- germán eredetű; jelentése: csatabárd, farkas.
BARNA
- a Barnabás önállósult magyar rövidülése.
BARNABÁS
- arámi-héber eredetű; jelentése: a vigasztalás fia.
BARÓT
- török-magyar eredetű; jelentése: menyét, nyest.
BARS
- magyar eredetű; jelentése: bors.
BARTAL
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.
BARTOLÓMEÓ
- héber eredetű; jelentése: szántóvető, földműves.
BARTOS
- a Bertalan régi magyar Bartalom formájából.
BATÓ
- magyar eredetű; jelentése: buzogány.
BÁTONY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BÁTOR
- török-magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BAZIL
- görög-latin eredetű; jelentése: királyi.
BAZSÓ
- a Bazil régi magyar formájából.
BECSE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.
BEDŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BEKÉNY
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BEKŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BÉLA
1. - magyar eredetű; jelentése: bél, belső rész;
2. - török eredetű; jelentése: előkelő;
3. - héber eredetű; jelentése: világot elnyelő.
BELIÁN
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BELIZÁR
- germán eredetű; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.
BENCE
- latin eredetű; jelentése: győztes.
BENDE
- a Benedek becéző rövidüléséből.
BENDEGÚZ
- hun-magyar eredetű; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből.
BENE
- a Benedek régi magyar becézőjéből.
BENEDEK
- latin eredetű; jelentése: áldott.
BÉNI
- a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből.
BENIGNUSZ
- latin eredetű; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró.
BENJÁMIN
- héber eredetű; jelentése: a szerencse fia.
BENKE
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
BENKŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
BENŐ
- a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből.
BERCEL
- bolgár-kabar-magyar eredetű; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész.
BERENGÁR
- germán eredetű; jelentése: medve, lándzsa.
BERÉNY
- magyar eredetű; jelentése: régi magyar törzsnévből.
BERGER
- francia eredetű; jelentése: pásztor, juhász.
BERISZLÓ
- szláv-magyar eredetű; jelentése: Pribina dicsősége.
BERNÁT
- germán eredetű; jelentése: erős, mint a medve.
BERTALAN
- arámeus-görög-latin eredetű; jelentése: Ptolemaiosz fia.
BERTOLD
- germán eredetű; jelentése: pompával uralkodó.
BERTRAM
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, holló.
BESE
- török-magyar eredetű; jelentése: kánya.
BOÁZ
- héber eredetű; jelentése: erős.
BOCSÁRD
- német-magyar eredetű; jelentése: erős védelmező.
BOD
- török-magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.
BÓDOG
- magyar eredetű; jelentése: boldog, gazdag.
BODOMÉR
- török-magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BODONY
- magyar eredetű; jelentése: ág, oldalág.
BODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör.
BOGÁT
- szláv-magyar eredetű; jelentése: gazdag.
BOGDÁN
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
BOLDIZSÁR
- asszír-babilóniai-német-magyar eredetű; jelentése: Baal isten óvja életét.
BONIFÁC
- latin eredetű; jelentése: a jó sors embere; jótevő.
BÓNIS
- a Bonifác régi magyar becézőjéből.
BORBÁS
- a Barabás alakváltozata.
BORISZ
- orosz- bolgár eredetű; jelentése: harc, harcos.
BORS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
BOTÁR
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
BOTOND
- magyar eredetű; jelentése: buzogányos harcos.
BOTTYÁN
- Bothianus hitvalló nevéből.
BOZSIDÁR
- szláv eredetű; jelentése: Isten ajándéka.
BÖKÉNY
- török-magyar eredetű; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát.
BRÚNÓ
- ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.
BRÚTUSZ
- latin eredetű; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű.
BUDA
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
BULCSÚ
- török-magyar eredetű; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó.
BUZÁD
- magyar eredetű; jelentése: búza.
CECIL
- a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult.
CECILIÁN
- latin-francia eredetű; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.
CELESZTIN
- latin eredetű; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt.
CÉZÁR
- etruszk-latin eredetű; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág.
CICERÓ
- latin eredetű; jelentése: borsó.
CIPRIÁN
- latin eredetű; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi.
CIRILL
- görög-latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt.
CIRJÉK
- görög eredetű; jelentése: az uralkodóhoz tartozó.
CÍRUS
- perzsa-görög-latin eredetű; jelentése: uralkodó, Nap.
CSABA
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor, kóborló.
CSÁK
- török-magyar eredetű; jelentése: ütő.
CSANÁD
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSÁT
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSATÁD
- magyar eredetű; jelentése: csata.
CSATÁR
1. - magyar eredetű; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája.
2. - szláv eredetű; jelentése: pajzskészítő.
CSATÓ
- magyar eredetű; jelentése: csat.
CSEGŐ
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSEKE
- török-magyar eredetű; jelentése: húzó, vivő.
CSENGER
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
CSÉPÁN
- az István szláv eredetű, régi magyar alakváltozata.
CSEPEL
- magyar eredetű; jelentése: sarjadékerdő.
CSOBÁD
- a Csaba kicsinyítőképzős származéka.
CSOBÁN
- török-magyar eredetű; jelentése: pásztor.
CSOMBOR
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
CSONGOR
- török-magyar eredetű; jelentése: vadászmadár.
CSÖRSZ
- szláv eredetű; jelentése: ördög.
DAGOBERT
- germán eredetű; jelentése: ragyogó, mint a nap.
DAGOMÉR
- germán eredetű; jelentése: híres, mint a ragyogó nap.
DALIBOR
- cseh eredetű; jelentése: (ismeretlen).
DALTON
- óangol eredetű; jelentése: völgyből való.
DAMÁZ
- görög eredetű; jelentése: szelídítő, legyőző.
DAMJÁN
- görög-latin eredetű; jelentése: a népből származó; legyőző.
DAMOS
- a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata.
DÁNIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten a bírám.
DANILÓ
- a Dániel szláv megfelelője.
DÁNOS
- a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka.
DANTE
- latin eredetű; jelentése: kitartó, állhatatos.
DÁRIUS
- latin-perzsa-görög eredetű; jelentése: hatalmas.
DÁVID
- héber eredetű; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő.
DELI
- magyar eredetű; jelentése: dalia, vitéz.
DEMÉNY
- a Demjén régi magyar alakváltozata.
DEMETER
- görög-szláv eredetű; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott.
DEMJÉN
- a Damján önállósult alakváltozata.
DÉNES
- görög eredetű; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott.
DEODÁT
- az Adeodát rövidüléséből önállósult.
DETRE
- germán eredetű; jelentése: nép + hatalmas.
DÉVALD
- germán eredetű; jelentése: nép + merész.
DEZSÉR
- a Dezső régi magyar alakja.
DEZSŐ
- latin-magyar eredetű; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek.
DIOMÉD
- görög eredetű; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való.
DITMÁR
- germán eredetű; jelentése: nép + híres.
DOMÁN
- kun-magyar eredetű; jelentése: köd.
DOMICIÁN
- latin eredetű; jelentése: legyőző, meghódító.
DOMINIK
- latin-szláv eredetű; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt.
DOMOKOS
- a Domonkos önállósult alakváltozata.
DOMONKOS
- latin eredetű; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt.
DOMOS
- a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka.
DONALD
- skót-kelta eredetű; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias.
DONÁT
- latin eredetű; jelentése: Istentől ajándékozott.
DORIÁN
- angol eredetű; jelentése: dór férfi.
DORMÁN
- besenyő eredetű; jelentése: (ismeretlen).
DÖME
- a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka.
DÖMÖTÖR
- a Demeter magyar alakváltozata.
DUKÁSZ
- görög eredetű; jelentése: vezér, vezető.
DUSÁN
- délszláv eredetű; jelentése: lélek.
EDE
- az Edvárd német rövidüléséből önállósult.
EDGÁR
- ószász-angol eredetű; jelentése: vagyon + dárda.
EDIZON
- angolszász eredetű; jelentése: Ádám leszármazottja.
EDMOND
- germán eredetű; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
EDÖMÉR
- kun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
EDVÁRD
- germán eredetű; jelentése: a birtokát megőrző.
EDVIN
- germán eredetű; jelentése: az örökös barátja.
EFRAIM
- héber eredetű; jelentése: kettős termés, kettős örökség.
EGBERT
- germán eredetű; jelentése: kard + híres, fényes.
EGMONT
- germán eredetű; jelentése: fegyver + védő.
EGON
- az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet bezézőjéből önállósult.
EGYED
- görög-magyar eredetű; jelentése: pajzshordozó.
ELEK
- magyar eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ELEMÉR
- vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ÉLIÁS
- héber-görög-latin eredetű; jelentése: Jahve az én Istenem.
ELIHU
- héber eredetű; jelentése: Isten az Úr.
ELÍGIUSZ
- latin eredetű; jelentése: kiválasztott.
ELIZEUS
- héber eredetű; jelentése: Isten a szabadulás.
ELLÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ELMÁR
- germán eredetű; jelentése: mindenütt híres.
ELMÓ
- az Elmár becézőjéből önállósult.
ELŐD
- magyar eredetű; jelentése: elsőszülött, ős.
ELTON
- angol eredetű; jelentése: öreg faluból való.
EMÁNUEL
- héber eredetű; jelentése: velünk az Isten.
EMIL
- latin eredetű; jelentése: versengő, vetélkedő.
EMILIÁN
- latin eredetű; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi.
EMŐD
- magyar eredetű; jelentése: anyácska.
ENDRE
- német-szláv-magyar eredetű; jelentése: férfi, férfias.
ÉNEÁS
- görög-magyar eredetű; jelentése: mondai hős nevéből.
ENGELBERT
- germán eredetű; jelentése: híres az angolok között.
ENGELHARD
- germán eredetű; jelentése: vakmerő az angolok között.
ÉNOK
- héber eredetű; jelentése: a felszentelt.
ERAZMUS
- görög-latin-holland eredetű; jelentése: óhajt, kíván.
ERHARD
- germán eredetű; jelentése: becsület + erős.
ERIK
- alnémet-északi germán eredetű; jelentése: nagyrabecsült.
ERNÁK
- hun eredetű; jelentése: (ismeretlen).
ERNŐ
- ófelnémet eredetű; jelentése: komoly, határozott.
ERNYE
- török-magyar eredetű; jelentése: férfi.
ERVIN
- germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát.
ETE
- magyar eredetű; jelentése: (bizonytalan).
ETELE
- hun-magyar eredetű; jelentése: szeretett apánk.
EUGÉN
- görög-német eredetű; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való.
EUSZTÁK
- görög-latin eredetű; jelentése: dús kalászú, termékeny.
EUTIM
- görög eredetű; jelentése: nemes + tisztelet.
ÉVALD
- germán eredetű; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó.
EVARISZT
- görög eredetű; jelentése: derék, ügyes, legjobb.
EZÉKIEL
- héber eredetű; jelentése: az Isten erős, hatalmas.
ÉZSAIÁS
- héber eredetű; jelentése: Isten az üdvösség.
ÉZSAU
- héber eredetű; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.
FÁBIÁN
- latin eredetű; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi.
FÁBIUSZ
- latin eredetű; jelentése: babtermelő; Fabia városából való.
FABÓ
- a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka.
FARKAS
- magyar eredetű; jelentése: a szó maga.
FAUSZTUSZ
- latin eredetű; jelentése: szerencsés.
FEDOR
- a Teodor orosz megfelelőjéből.
FELICIÁN
- latin eredetű; jelentése: boldog.
FÉLIX
- latin eredetű; jelentése: boldog.
FERDINÁND
- germán eredetű; jelentése: béke + merész.
FERENC
- francia-latin eredetű; jelentése: francia.
FIDÉL
- latin eredetű; jelentése: hűséges.
FILEMON
- görög eredetű; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű.
FILIBERT
- germán eredetű; jelentése: messze földön híres.
FILOMÉN
- görög eredetű; jelentése: szeretett.
FIRMIN
- latin eredetű; jelentése: szilárd jellemű.
FLORENTIN
- latin eredetű; jelentése: virágzó, tekintélyes.
FLÓRIÁN
- latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.
FLÓRIS
- a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka.
FODOR
- magyar eredetű; jelentése: göndör hajú.
FOLKUS
1. - német-magyar eredetű; jelentése: nép + híres;
2. - latin-francia eredetű; jelentése: vízityúk, szárcsa.
FÓRIS
- a Flóris régi magyar változata.
FORTUNÁT
- latin eredetű; jelentése: boldog.
FREDERIK
- német eredetű; jelentése: békés, nyugodt.
FRIDOLIN
- germán eredetű; jelentése: Isten oltalma alatt álló.
FRIGYES
- német-magyar eredetű; jelentése: béke + hatalom.
FÜLÖP
- görög eredetű; jelentése: lókedvelő.
GÁBOR
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
GÁBRIEL
- héber eredetű; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka.
GÁL
- kelta-ír eredetű; jelentése: kakas.
GÁLOS
- a Gál régi teljesebb magyar alakja.
GARA
- török eredetű; jelentése: héja.
GÁSPÁR
- perzsa eredetű; jelentése: kincset megőrző.
GASZTON
- germán eredetű; jelentése: (bizonytalan).
GAZSÓ
- a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából.
GEDEON
- héber eredetű; jelentése: harcos, vágó, romboló.
GEDŐ
- a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka.
GELLÉN
- a Kilián régi magyar változata.
GELLÉRT
- német eredetű; jelentése: gerely + kemény.
GEMINIÁN
- latin eredetű; jelentése: iker.
GERASZIM
- görög eredetű; jelentése: tiszteletreméltó.
GERÉB
- szász-magyar eredetű; jelentése: községi bíró.
GERGELY
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
